2024. szeptember 2., hétfő

Öt perc szünet

 De hát hogy lehetnek ilyen rohadékok? És aki pártolja ezeket? Na...Reggel van, ez itt egy villamosmegálló, nyugi van, kellemesen fú a szél, minden oké, az a fa is itt lesz még, amikor már ők rég nemdededde nem igaz, hogy ez a ... nép is hagyja, a qqqqq.

Na, álj, itt ez a burkolat elem, pöttyös. Hány is van rajta? Kilenc. Ez könnyű, 3x3, az tipikus kilenc darab pötty. Addig se gondolok ezekre a szarzsákokra, mert multkor is vazzeg és már megint itt tartunk!.

 Vááárjál már, nyugi nyugi, inkább nézzünk valami számolni valót. A szemben lévő házon ablakok? Egy emeleten az hat, három emelet az 18. Ennyi. Ez is gyors volt. Áááá kistéglás burkolat! Wow, és jó hosszan! Mennyi is, egy, kettő...hat nyolll na elbasztam, szóval kettő-négy-hat, odáig tíz..Kb háromszor ennyi van egy sorban, négy sor, az..Oké, nem a száma a lényeg, hanem a számolás. Francot se érdekel mennyi van. csak hogy a pici agyam kapcsoljon kifele.Igazából remélem is, hogy elfelejtem, mert akkor máskor is meg lehet számoli. Szóval odáig tíz, tizenegy, tizenkettő, ... harmincnégy! Na, látod, nem 30, néggyel több. Oké, a végén nem egész tégla van, de darab, darab. És akkor ebből négy sor, aaaz...ja jött a villamos.

2024. március 2., szombat

NoMeansNo

Fél órával előbb mentem le a helyre - gondoltam iszok előtte egy sört, hogy lazuljak - a beszéd is könnyebb, ha nem izgul az ember. Chaten mondta, hogy nem zavarja a sérülés, blogomat is mutattam, hogy nagyjából mire számítson, biztosított, hogy mint egészségügyben dolgozó, van némi fogalma ezekről a dolgokról. Tinderen matcheltünk össze -még rá is merem írni-, mert szoktak lenni matcheim, úgy, hogy a profilomban ott van, hogy mi a helyzet, de mindig elszégyellem magam, hogy most én, így?? Tényleg?? (last man on earth, stb) El is megy a kedvem a Tindertől fél/egy évre.

Most is szkeptikus voltam, ímmel-ámmal válaszolgattam, azt nem mondtam, hogy hagyjuk, de nem lettem volna szomorú :) De hirtelen megkérdezte, hogy adok-e bárkinek is esélyt. Hmm, mondom - ebben van valami - találkozzunk, aztán lesz ami lesz, tud mindent, kínos szitu csak nem lesz ezek után

Na de vissza a helyre: kirendeltem a korsó sört -mondom egészig megiszogatom-, az úgy pont jó lesz. Írtam neki, hogy könnyen megismer a sörömben lévő fém szívószálról. Úgy is lett.

Teljesen jót beszélgettünk - mintha már jó ideje ismertünk volna egymást - állítólag nagyon szimpatikus is voltam neki. Oké, az picit furcsa volt, hogy nem kér semmit inni (és nem is vesz magának), de hát mondom jó..Vagy másfél órát dumáltunk - főleg magamról beszéltem - de mondjuk ez érthető, csak némi többlet infóra szorul, hogy mi is a helyzet velem.

Minden klappolni látszott (jó, hogy nem rendel, az nem), még azt is mondta hogy majd szívesen eljön moziba, felvágja a pizzám stb. Rendelni akartam mégegy sört - ő továbbra sem, lassan megy is, de én nyugodtan igyak...Azt még megvárod? Nem, ő már megy. Őőőő (wtf?). Nagyon örül, hogy megismert! :o Pedig tényleg aranyos, közvetlen volt,  többször mondta, hogy mennyire nagy dolog hogy idáig és hogy ehhez kellett a család, barátok,stbstb. Erre most elmegy. Hm.

Még írogattam rá a héten, hogy tegyen mégegy próbát, ha akkor sem, akkor hagyjuk. Először kitért, még átgondolja. Oké, oké, már ez is egy határozott NEM, de csak nem hagyom ilyen könnyen veszni tulajdonképpen a legjobban sikerült randimat. Zaklatni sem akartam persze, hét vége fele ráírtam, hogy akkor hogy döntött, de nem lett változás... Legalább megszületett ez a poszt.