Ez egy viszonylag friss élmény, írtam korábban, hogy néha-néha rápróbálok egy-egy sérült bulira is (némi ismerkedés céllal), de hát...
Egy kerekesszékes srác indított pár éve mozgalmat -teljesen szimpatikus kezdeményezés-, hogy sérült, nehezen mozgó és kimozdítható emberek is néha tudjanak egy jót bulizni, mindezt épek társaságában. Szerencsére én azért elég sok helyre el tudok járni, még így 42 évesen is heti kétszer-háromszor előfordulok Szeged különböző kultúrintézményeiben, koncerteken, kocsmákban stb.
Volt kolega és cimbora barátnőjétől tudtam meg, hogy létezik egy ilyen kezdeményezés - és habár nem sok jó tapasztalatom volt ilyen rendezvényekkel előtte - elmentem, többször is, mer ki tudja: mondták, hogy több pár összejött már, meg a zene is jó (by Dj Alma :) ), hát nosza, nézzük!
Az első alkalom nem volt rossz, mert kollegákkal mentem le, elhülyültünk, sörözgettünk+whisky is volt, táncoltunk is -soha olyan jól még nem esett a Cool & The Gang mint akkor -, a második sör+whisky kombó után fel is kértem egy lányt rockizni - amit ő utána szépen megköszönt, és arrébb ment, pedig haverok szerint jól nyomtam, mindegy :) Aztán volt ott egy kerekesszékes lány -mondjuk minimum 10 évvel fiatalabb - akinek a kocsikerekein napraforgók voltak :) Szerintem ez tök vagány, és a leányzó is vidámnak, szimpatikusnak tűnt. "Hát kérd fel táncolni!" - mondta a cimbora - "áánem" mondtam, én. - "Felkérjük ketten, hm?" - "ok".
Végülis tán négyen táncoltunk egy körben, ő, a segítője meg mi haverommal, de már akkor is láttam a csajon az a "jól van, jól van csak legyen már vége a számnak" arckifejezést, ami hihetetlen megalázó tud lenni.
Oké, beszédhiba, megszólalni sem merek, mert még rosszabb lesz, de tényleg.
Ilyenkor én azt szoktam csinálni, hogy bejelölöm az embereket facebook-on, ott csak látják a profilomból, posztjaimból, hogy van bennem némi értelem is, és tényleg nagyon sokszor segített ez már. Sokszor éreztem utána, hogy teljesen máshogy viszonyulnak hozzám emberek. Nem feltétlen az "ú, de okos!" reakciók jönnek szerencsére (mert az a másik véglet és legalább annyira kínos), hanem egyszerűen csak tök normálisan állnak hozzám, és ez jó!
Na ez a két csaj esélyt se adott erre, ugyanis nem jelölt vissza :D Pedig mi van abban...
Mondjuk pont sérültektől elvárnám, hogy picit toleránsabbak legyenek ezzel kapcsolatban, de nem, sőt!
A következő buli Valentin Nap. Naaa, ott a helyem, majd látjuk mi lesz! Hát, pontosan ugyanazok az arcok, ötven (de inkább hatvan) alatt csak ez a két szabad nő, illetve persze a szervezők, de hát az egy más kategória. Eleve ugye úgy lett meghírdetve a Valentin Nap, hogy akinek nincs párja, majd itt talál! A bejáratnál kaptál egy fél szivet papírból, a másik felét meg az ellenkező nemből valaki. Ilyenek voltak ráírva, hogy "Rómeó" másik felére "Júlia" vagy pl az enyém "Mickey Mouse" volt és persze volt egy "Mini Mouse" is stb.
Igen kíváncsi voltam, hogy oldják meg a "párosítást" - valami vetélkedővel, kiszólítják a szinpadra a párokat, esetleg a móka végén skandálja a közönség, hogy "Csókot! Csókot!" (volt ilyen az előző Halloween bulin, próbaesküvő meg mittomén mi), de szerencsére sokkal diszkrétebben oldották meg: aki akarta, megkereshette a párját, és ha ketten odamentek a recepcióhoz (önkénytelenül pultot kezdtem gépelni, de sajna nem :)), kaptak ajándékot.
Én leültem a pulthoz sörözni - nem éreztem úgy, hogy feltétlen keresgélnem kéne - de engem megtaláltak, és pont az a lány, akivel rockiztam! Hát...láthatóan nem volt boldog :D Elmentünk a recepcióhoz -előttem ment, nehogy véééletlenül is összekapcsolja velem vki- felmarkoltuk az ajándékot és biccentett egyet a fejével, majd gyorsan a helyére sietett :)) Ebből nem lesz pletyka....
Visszaültem, vettem mégegy sört, vártam pár havert, akik később néztek be.
Közben elindult a disco is, egy két ember táncolt sokáig, utána már 4-5 egy körben, asszem beálltam én is- de éreztem valami "ez meg mi a fszt keres itt?!" feelinget, úgyhogy leültem vissza a helyemre. A tánctér csak akkor telt meg, amikor felhangzott a "Nézését, meg a járását!" című újklasszikus, és a "párom" akkorát mulatott rá, hogy még a lovari "rap" betétet is kívűlről nyomta! Akkor gondolkodtam el, hogy tán mégesm olyan nagy baj, hogy a "kapcsolatunk" megrekedt az ajándék felmarkolásában :)
Ja meg ott volt mindig az a nő is fickóval, akit "ledobtam" a rakpart lépcsőjén, pont az IH előtt (írtam róla posztot). Hát ő sem örült nekem soha -amit valamilyen szinten megértek-, de nem is köszönt, sőt a fejét is elcsapta, ami szvsz bunkóság, hisz baleset történt, nem szándékosan löktem le.
Hát asszem ezek alapján bárki beláthassa, nincs nagy szerencsém se a nőkkel, se a sérült bulikkal, a sérült nőkkel meg pláne :)
Ennek ellenére az idei Halloween bulira is lementem - most pénteken volt, az irodánk nincs túl messze és amúgy is mentem punk buliba a várkertbe 9re. Ilyenkor úgy szoktam csinálni újabban, hogy bent maradok a cégnél, és onnan megyek este bárhova, mert -habár a belvárosban lakom, ahonnan minden 5-10 perc gyalog-, ha már hazamegyek, nem indulok el. Korral jár :)
Sportnap is volt az IHban a halloween előtt ugyanabban a szervezésben, ahol a volt gimis biológia tanárom duója is fellépett - őket szívesen meghallgattam volna, de délután 5kor játszottak, akkor meg még pont benne voltam a melóban, mondom majd 7-8 fele elindulok, lehet benézek a CsakABuliba az IHba, de majd látom.
Végülis úgy döntöttem, hogy, kilenc óra még messze van, IH meg kvázi útba esik, max iszok egy sört és lelépek. Így is lett, elmentem.
Már eleve a recepciónál az a "sziaaaa, gyere csak!" de olyan hangsúllyal, mint egy óvodásnak, már az kiészített :D Az rendben van, hogy elsőre senki nem tudja h értfogy vagyok-e v sem, és néha sajnos tudok úgy kinézni (leizzattan kotrom elő vmelyik zsebemből a pénzt pl) de elvileg ők szakemberek, ilyen emberekkel foglalkoznak, tehát....Na mindegy bent voltam. Viszont világítós beléptető karkötő volt! Mondom höhö, ez nagy poén lesz punk koncerten :)))
Lekezelem pár ismerőssel -akiket tök máshonnan ismerek, itt segítők voltak - vettem egy sört, leültem egy székre, kortyolgattam, nézelődtem...
Még nem indult be a buli, mindenki ült a helyén. Ott volt a két csaj is - az egyik nyomott egy fintort, mikor meglátott, a másik rendesebb volt, mert csak szimplán ignorált :D
Elfogyott a söröm, mentem is át várkertbe.
Milyen jó volt átmenni :D Három cimborám már ott volt, dumálgattunk, söröztünk koncertek kezdetéig. De a többiek is mind ismernek -max látásból- de üdvözöltek, jó fejek velem, pultnál is.
Ezt nem is mindig értékeli az ember, csak ilyenkor!
Ja, és legalább 5-6 embernek volt ugyanolyan világítós karkötője! :)))
