Ez egy Zappa szám, amit 17 évesen hallottam először. Azt képzeltem, hogy van egy zenekarom -amiben basszerozok-, és ezt játszuk a Laposon - akkoriban ott volt a "SZIN" ami ingyenes volt és csupa szegedi arc lépett fel.
Ez a képzelgés persze teljesen irreális volt, hiszen annyira görcsösek az ujjaim, hogy még három hangot se tudnék egymás után eljátszani, nem hogy lefogni. De unaloműzőnek jó volt.
Persze 17-18 évesen sok mást is beterveztem, ami szintén irreálisnak bizonyult, pedig nem hittem hogy az: majd egyszer család, gyerekek... Öt év múlva: na jó, ha család nem is, de barátnő...Még öt év múlva: na jó, nem kell feltétlen komoly kapcsolat de valami legyen mán...Hát egyik se jött be és szerintem egyértelműen én voltam a balf*sz.
Lövésem se volt hozzá, hogy kell ezt - teljesen begörcsöltem a téma kapcsán.
Múlt időben fogalmazok, mert rakodott rá még néhány súly. Mint Tetrisben, ha olyan elemeket kapsz,
amiket nem lehet eltüntetni. Próbálod te, csak nem megy.
Ki lehet mondani tehát, hogy a magánéletemet elbasztam? Ki :) Érdekel? Ja, hát csak megírtam ezt a szart :D Nagyon? Na nem, azért azon már évekkel túl vagyok. Semmi depi, van dolgom bőven, haverok, kikapcsolódás is, szal mint a befőtt.
Meg hát ott a szakma, szeretem is, érdekel is, most így karantén idején ugyanúgy dolgozom, kapok bért, annyi, hogy nem járok be irodába. Ez azért mekkora már, mikor százezrek lesznek full kilátástalan helyzetben. 'Azt itt még nyavalyog? Nem, nem, csak tényeket közlök :)
2020. április 13., hétfő
2020. január 4., szombat
Lounge Radio
Úgy 2000 körül találtam rá erre a gyöngyszemre. Lett szélessáv itthon - az ember ilyenkor rögtön nekiáll filmeket töltögetni, de én valahogy nem voltam az a filmnézős fajta akkoriban. Inkább a zenére voltam jobban rákattanva. A mai zeneszolgáltatók még nem léteztek, viszont netrádiók igen! Whoa, mindenféle, ilyen-olyan nyelv/stílus. az ember választani se tudott.
Elejében rock vagy néha jazz rádiókkal próbálkoztam - amikből szintén rengeteg volt és pont abban az al- al– al-műfajban is, amit szerettem, de hamar meg is untam, ugyanis a repertoár pár óra maximum, és minden kezdődik elölről.
Egyik nap böngésztem a listát, és megakadt a szemem egy ilyen stíluson, hogy Lounge - életemben nem hallottam, mi ez? Volt alatta egy halom adó, rákattintottam egyre, aminek lounge-radio.com volt a neve is, meg a címe is, mondom ez biztos reprezentálja a műfajt, ha már így hívják.
Hallgattam: kicsit jazzes, kicsit elektronikus, általában instrumentális, de nem mindig, picit repetitív, de az se mindre igaz, elég érdekes, és meglepően kellemes zenék mentek. Azóta tudom: nu-jazz, downtempo, trip/hop, néha breakbeat, ritkán egy-egy jazz szám a '30-as, '40-es évekből. Később még Yonderboi-t vagy Anima-t is hallottam elvétve. Kis svájci non-profit adó - mint kiderült.
Nem nagyon hallgattam én ilyeneket előtte és furcsa is volt, de mondom hagyom, amíg nem ismétel.
Hát nem ismételt. Kábé egy hónap múlva hallottam újra ugyanazt a számot, de csak egy-kettőt. Hihetetlen változatos volt az adó, reklámok nélkül. A szignált -amin egy női hang elmondta a rádió nevét és szlogenjét-, alákeverték ugyan a számoknak, de nem sűrűn és nem zavaróan.
Közben egyre jobban tetszett, amit hallottam: rengeteg olyan előadót ismertem meg, akiket szerintem amúgy nem: Tosca, Fila Brazilia, De-Phaz, Micatone, Zero-7, Quantic, Bent, Alice Russel, Lemon Jelly és sorolhatnám a végtelenségig (De nem teszem, inkább rakok össze egy playlistet)
Elején még mentettem is le több gigányi anyagot, írtam ki cd/dvd-re, és úgy fertőztem meg másokat.
Magam teljesen függővé váltam -távmunkában dolgoztam és reggel ébredés után bekapcsoltam a rádiót, este meg a géppel együtt ki - úgy tíz-tizenkét évig :)
Jártam én közben mindenféle jazz/rock/punk/grunge/mittoménmilyen extrém koncertekre is és azt is szerettem, de élőben. Itthon meg a kis chill, "Your soul seduction", ez-az..
Különálló számok voltak 0-24, ritkán egy-egy órás mix, műsorok meg egyáltalán nem, illetve egy keddenként, az Urban Modernist, amit Greg Vickers aka "Afternoons in Stereo" prezentált, nu-jazz, afro-beat, és egyebek, ő beszélt is sokat a számokról, felrakta a setlistet. Olyan kiváló előadókkal ismertetett meg, mint Tommy Guererro vagy a Budos Band.
2010 után viszont maga a műfaj is kezdett kifulladni, így a lounge-radio.com is sűrűn ismételt és teszi ezt azóta is, szóval átnyargaltam más zenék/platformok felé. Azért még sűrűn hallgatom az akkor megismert előadókat, immár spotify-n
Lejátszási lista itt.
Elejében rock vagy néha jazz rádiókkal próbálkoztam - amikből szintén rengeteg volt és pont abban az al- al– al-műfajban is, amit szerettem, de hamar meg is untam, ugyanis a repertoár pár óra maximum, és minden kezdődik elölről.
Egyik nap böngésztem a listát, és megakadt a szemem egy ilyen stíluson, hogy Lounge - életemben nem hallottam, mi ez? Volt alatta egy halom adó, rákattintottam egyre, aminek lounge-radio.com volt a neve is, meg a címe is, mondom ez biztos reprezentálja a műfajt, ha már így hívják.
Hallgattam: kicsit jazzes, kicsit elektronikus, általában instrumentális, de nem mindig, picit repetitív, de az se mindre igaz, elég érdekes, és meglepően kellemes zenék mentek. Azóta tudom: nu-jazz, downtempo, trip/hop, néha breakbeat, ritkán egy-egy jazz szám a '30-as, '40-es évekből. Később még Yonderboi-t vagy Anima-t is hallottam elvétve. Kis svájci non-profit adó - mint kiderült.
Nem nagyon hallgattam én ilyeneket előtte és furcsa is volt, de mondom hagyom, amíg nem ismétel.
Hát nem ismételt. Kábé egy hónap múlva hallottam újra ugyanazt a számot, de csak egy-kettőt. Hihetetlen változatos volt az adó, reklámok nélkül. A szignált -amin egy női hang elmondta a rádió nevét és szlogenjét-, alákeverték ugyan a számoknak, de nem sűrűn és nem zavaróan.
Közben egyre jobban tetszett, amit hallottam: rengeteg olyan előadót ismertem meg, akiket szerintem amúgy nem: Tosca, Fila Brazilia, De-Phaz, Micatone, Zero-7, Quantic, Bent, Alice Russel, Lemon Jelly és sorolhatnám a végtelenségig (De nem teszem, inkább rakok össze egy playlistet)
Elején még mentettem is le több gigányi anyagot, írtam ki cd/dvd-re, és úgy fertőztem meg másokat.
Magam teljesen függővé váltam -távmunkában dolgoztam és reggel ébredés után bekapcsoltam a rádiót, este meg a géppel együtt ki - úgy tíz-tizenkét évig :)
Jártam én közben mindenféle jazz/rock/punk/grunge/mittoménmilyen extrém koncertekre is és azt is szerettem, de élőben. Itthon meg a kis chill, "Your soul seduction", ez-az..
Különálló számok voltak 0-24, ritkán egy-egy órás mix, műsorok meg egyáltalán nem, illetve egy keddenként, az Urban Modernist, amit Greg Vickers aka "Afternoons in Stereo" prezentált, nu-jazz, afro-beat, és egyebek, ő beszélt is sokat a számokról, felrakta a setlistet. Olyan kiváló előadókkal ismertetett meg, mint Tommy Guererro vagy a Budos Band.
2010 után viszont maga a műfaj is kezdett kifulladni, így a lounge-radio.com is sűrűn ismételt és teszi ezt azóta is, szóval átnyargaltam más zenék/platformok felé. Azért még sűrűn hallgatom az akkor megismert előadókat, immár spotify-n
Lejátszási lista itt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)