Kedvenc Zenék: Külföldi Rock 1.

Na akkor külföldi rock. Egy posztot akartam írni ebből is de annyi együttes van, hogy lesz pár :)

Gyerekkoromban (89 előtt) nem túl sok külföldi rock lemezt hallgattam - nem is nagyon lehetett hozzájutni, illetve volt Szegeden is 1-2 bolt, ahol igen, de méreg drágán (viszont másoltak kazettára)
A rádióból jött a mainstream, Madonna, Kyle Minogue, Rick Aesly stb, persze vettem őket kazettára de úgy igazából nem kötött le sosem. Aztán - én már nem emlékszem, milyen indíttatásból - de elkezdtem rappet hallgatni. Szabadkán vettünk egy Run DMC lemezt, azt nagyon szerettem (gimiben kölcsönadtam, és lába kelt), aztán jött a másik nagy kedvenc, a Beastie Boys, azt is sokat hallgattam, Public Enemy, De La Soul stb. Ezek tulajdonképp még ma is vállalható cuccok, sőt, a Beastie Boys utána el is kezdett hangszeres zenét tolni, ki is jött egy instrumentális lemezük.
Akkor még azt hittem, hogy minden rap számnak nagyon erős, világmegváltó szövege van, és nagyon felemelőnek éreztem, hogy én ilyet hallgatok! Aztán megtanultam angolul :D
Ez a rap őrület úgy 14-15 éves koromig tartott, akkor jöttek be olyan zenék, ami hasonlított a rapre de mégis nagyon fasza zene volt alatta: Run DMC & Aerosmith, Public Enemy & Anthrax, Chubby Checker & Fat Boys stb.
De volt hasonló teljesen önálló együttesektől is, pl Faith No More - Epic, vagy amit Hobó játszott le a Petőfin -akkoriban volt műsora '89 tájt-, bizonyos Red Hot Chili Peppers-től a Mother's Milk albumról egy számot. Nagy kedvenc lett ez az album is

meg az előző kettő is, ami még sokkal jobban funk, a The Uplift Mofo Party Plan és a Freaky Styley. Hihetetlen jó mindkettő (Flea meg egy állat :)). Előtte is van mégegy lemez, a debüt, de az szerintem nagyon gyenge, kb egyszer sikerült végighallgatnom. Amivel aztán betörtek, az a Blood, Sugar, Sex, Magic,  már rockosabb, de eléggé ott van. A One Hot Minute már kimondottan rock lemez a Jane's Addiction gitárosával, de nagyon állat. Utána lévő lemezeken van pár szám, ami bejön, Can't Stop, By the Way stb, de összességében már egy mainstream RHCP, ami végtelenül profi - koncerteken pl úgy játszák a régi számokat, mint az atom- de én nem ezt szerettem meg. A Stadium Arcadium pl sokakkal ellentétben szerintem nem egy rossz lemez -bár van pár vállalhatatlan szám azért. Viszont a legutóbbi I'm With You-ról én egyetlen számot se találtam, ami testszene, sőt, idegesít. Azt hiszem, erre mondják, hogy fos :)
Gimiben keztem megismerni a keményebb zenékkel, pl a- Metallica, akkor jött ki a Black Album, az Enter Sandman nagyon tetszett, a Nothing Else Matters-t viszont eléggé úntam.
A metált igazán mégis a Panterával szerettem meg, méghozzá ezzel a lemezzel:

Iszonyú sodrása van, bluesos gitár, a dob, minden egyben van. Az összes szám frankó. Többi lemezük is jó, de nekem ez az etalon, ezt ronggyá hallgattam (szó szerint, még kazettán).
A Seattle vonal is bejött eleinte, Nirvana, Pearl Jam de ráúntam hamar. Akiket elkeztem újra hallgatni, azok az Alice In Chains. Az tökös kis zene :)

Aztán persze Faith No More, akkoriban az Angel Dust volt az aktuális lemezük:

18 éves koromban egy jóideig hanyagoltam a rockzenét, jazz fele fordultam illetve Zappát nyomtam intravénásan, de a jazz és az Öreg is megér egy külön posztot, mert ott azért van pár dolog.
Harminc-harmincöt éves koromban keztem el megint komolyabban rockzenét hallgatni - baráti társaság, ja - akkor fedeztem fel, hogy Mike Pattonnak, a Faith No More énekesének mennyi sok side projektje van, ami nekem sokkal jobban bejön, mint maga a FNM. Itt van mindjárt a középsulis zenekara, a Mr. Bungle. Jazz-Funk-Metal abszurd, baromi jó zenészekkel (ment is a vita, hogy tán a RHCP őket másolta le, de tök lényegtelen). Van pár album és mind más. Tán a legnépszerűbb az azonos című album:

 Vagy a sokkal avangárdabb Disco Volante, nem egy easy listening, de nagy élmény.

Van még egy lemez, a California, amiről fanok csináltak egy zseniális videót:

Az úriembernek még rengeteg együttese, projektje van, az egyik legdúrvább a Fantömas, ami egy supergroup, Mr Bungle(bass, ének)-Slayer(dob)-Melvins(gitár), minden lemezük más nekik is, még az elsőre legemészthetőbb, a Director's Cut, amin filmzenék feldolgozásai szerepelnek:

de én nagyon szeretem a Suspended Animation-t  és a Fantômas-t is.
Volt egy kicsit könnyedebb projektje is, hiphoppos beütésekkel, a Peeping Tom, egy lemez jött ki azonos címmel. Maga a lemez unalmas, nem is azt linkelem be, de rengeteg élő felvétel van, amin játszák, és úgy nagyon jó. Dub Trio szolgáltatja az alapot, beatboxosok, djk, cool stuff:

Maga a Dub Trio is állatt cucc:

Másik, picit rockosabb projektje a Tomahawk. Velül kijött négy album is, itt is mind más, nekem kedvencem az azonos című:

Csinált egy baromi jó lemezt a Dilinger Escape Plan-nal is (akik önmagukban is zsenik):

Még számos Mike Patton projekt van, hihetetlen kreatív a csávó, John Zornnal is dolgozott, vagy ott van a Mondo Cane, ami egy teljesen más jellegű cucc, a Metropoliten Orchestraval.
Tuti kihagytam valamit, ezer dolgot csinált még, de nekem ezek "vannak meg" :)