Túlzottan nem is tudok zenékről értekezni, nálam van pár kategória (qrva jó, jó, elmegy, unalmas, qrvaszar), esetleg "állat a basszus/gitár/dob", azt ennyi :) Épp ezért nem is teszem most sem, hanem belinkelek pár, számomra meghatározó lemezt, plusz írok hozzá egy-két mondatot, mi fogott meg benne, ilyenek.
Pusztán azért bontom szét magyar és külföldi lemezekre, mert nagyon sok van, és hosszú lenne a poszt.
Gyerekkoromban nővérem igen jó bakelit lemezeket gyűjtött össze.
Legelső emlékem hat éves koromból egy (ős) Edda lemez (illetve kazetta) volt, amit nagyon szerettem, azt dúdolgattam magamban a Petőben is abban az egy évben, amíg bent laktam. Most persze sokan felhördülnek -némi joggal- hogy húúúú, edda, hát az szar, és a Körtől elkezvde tényleg szar, de előtte Slamóval a régi felállás jó volt, teljesen fasza az első három lemez:
Volt pár LGT lemez is, amit szintén sokan lehúznak, de szerintem a 80as évek legprofibb magyar együttese volt. Ok, biztos volt sok kommersz daluk (bár nekem azok is tetszenek), viszont pl ez a dupla lemez, a Loksi, eszméletlen profi mind zeneileg, mind szövegileg (én legalábbis kapásból nem tudok profibb magyar lemezt abból az időből):
Presser szólólemezei már nem jönnek be, illetve (tán a) legelső lemez, az Electromantic, ami tisztán szintentizátor zene és valami eszméletlen qrvajó:
Aztán persze volt a nagy kedvenc, a Hobo Blues Band, tőlük két lemez volt meg, a Közép-Európai Hobo Blues és az Oly Sokáig Voltunk Lent, mindkettőt imádom a mai napig.
A többi klasszikust, mint a Vadászat, Még Élünk stb már később, gimiben ismertem meg. Aztán Bill nélkül kijött még egy halom lemez, valamelyik jó, pl a Tábortűz Mellett, de rengeteg a pocsék, elérte őket a saját szövegük a Vadászatról, hogy aszondja "A mai banda csak két tagú már, Samu a zenész és Iván a sztár."
Aztán jött egy olyan lemez....Semmihez nem hasonlítható, nagyon kilóg, "Katasztrófazene", de baromi jó!! A.E. Bizottság - Kalandra fel! Nem sok lemez van, amiért ma is pont ugyanúgy lelkesedek és ugyanolyan szívesen hallgatom, mmint annó, de ez ilyen. Kedvenc számom:
A Jégkrémbalettett már később ismertem meg - az is nagyon jó, de szerintem ez erősebb. Most meg a youtube-nak hála kerülnek elő a remekebbnél remekebb koncert felvételek, majdnem csupa kiadatlan számokkal. Nagyon sajnálom, hogy őket még nem láttam élőben:
Volt még egy olyan lemezünk, amit a mai napig bármikor szívesen hallgatok, Nagy Feró és a Bikini (ös-Bikini) - Hova Lett:
Sajnos minden szava nagyon aktuális manapság (az más kérdés, hogy most ki mellett álnak, és lényegtelen is, leszarom). Minden szám nagyon ott van (bár a Dolina picit sok, ami a Beatrice kommunista-blokkjaiban teljesedett ki, ami '89 után már nem volt poén, mégis nyomták)
Akkor még nem ismertem a Beatricet - naná, hát nem is adhattak ki lemezt, ezt valahogy engedték, és nekem sokkal jobban is tetszik. Persze a ricének is van jópár száma, amit szeretek, pl a kedvenceim tőlük a Nagyvárosi Farkas, vagy a Nem Kell, de ez nekem nagyobb flash. Inkább punk/újhullám, mint rock. Még egy Bikini lemez jött ki Feróval, a XX. Századi Híradó, nem ennyire újhullám, de nagyon jó az is.
Aztán jöttek a kilencvenes évek, amikor én voltam tinédzser, de igazán, ennyire meghatározó magyar lemezt nem tudok írni. Biztos van, de pl én nem voltam soha nagy Kispál fan, ami így meghatározó lett volna. Ha hallom koncerten, rádióban, jól esik, szal gondom sincs vele, de én Hobón, LGTn, Bizottságon nőttem fel, ezekhez képest nekem nem sokat mond.
Gimiben - már utólag- ismerkedtem meg a magyar undergrounddal, URH, Európa Kiadó, Kontroll Csoport, Sziámi, stb. Ez kb egy vonal, az URH-ból indult ki, ami egy remek együttes, alternatív volt ugyan, de rengeteg punk beütéssel. Őket a mai napig szívesen hallgatom:
A többiekhez kell egy bizonyos - nem feltétlen jó - hangulat :) Ha az ember így kvázi jobban lesz magával, rendeződnek a dolgai, elkezd drasztikusan kevesebb Kontrollt vagy Sziámit hallgatni :D Mindenesetre ettől a számtól -ami rengeteg erőt is adott mellesleg- mindig borsókázik a hátam, aki olvasta a blog első bejegyzését, tudja miért:
A Kontroll Csoport egyik számát pedig nemrég a Jófogás tette híressé :)
Az Európa Kiadó picit más -régebben annyira nem is szerettem, most őket tudom a legjobban hallagtni még. Kicsit vagányabb, a zene néhol elég minimal, de néha meg qrvajó. Talán a legismertebb számuk a:
Hát kb ennyi a nekem igazán meghatározó magyar lemezek/zenekarok kb '90-95ig bezárólag. A lista nyílván igen szubjektív :)
Kilencvenes évektől inkább koncerteken láttam/látok élőben sok remek bandát, de arról külön írok posztot.
